Kísérő szakmai rendezvények

A Magyar Épületgépészek Szövetségének szervezésében megtartott aktuális, forró témákkal foglakozó szakmai előadásokon, workshopokon elhangzottak.

1. A szakemberképzés hatékonyságának növelése a munkaerőhiány csökkentésére.

Bevezető előadásként Domonkos László alelnök ismertetette a korábban a MÉGSZ által is kezdeményezett gyorsított szakmunkás-kisegítő képzés, megyei önkormányzatok keretében már működő szervezeti formáit.
Az új oktatási forma fő célja a munkaerőpiacról kiszorultak visszavezetése iskolarendszeren kívüli, támogatott képzéssel, elsősorban a jelenleg aktív szakembergárda jobb, korszerűbb kiszolgálására. A csak a legszükségesebb elmélet képzés mellett nagyobb hangsúlyt kap a gyakorlati képzés és a munkakultúra kialakítása.
A helyi szintű képzések indítása a megyei kormányhivatalok feladata, a Kormányhivatal köti meg a támogatási szerződéseket is.

A szakképzés újragondolása kódolva van című előadásában az MKIK oktatási és képzési igazgatója, Vörös-Gubicza Zsanett az oktatási rendszer megújításának alapjául azt a sajnálatos tényt emelte ki, hogy az utóbbi 4 évben 100.000 fővel csökkent a középfokú oktatásban tanulók száma és a mai, un. Z generáció számára majd elérhető munkák 65%-a jelenleg nem is létezik. Emellett az oktatás körülményeiben (iskolák infrastruktúrája, eszközellátottsága, vonzó környezet) és a módszertanában feltétlenül változtatni kell. Zsákutcának tartja az előadó, hogy a szülők gyermekeiket elsősorban gimnáziumokba irányítják, mert túl sok a lemorzsolódás. Kötelező felvételi rendszer kialakítását javasolja a gimnáziumokba. Ismertette az NGM által létrehozott Ágazati Készség Tanácsok struktúráját, melyben az MKIK kiemelt feladatokat kapott.

Kolyi László elnök (ÉVOSZ), Az építőipari vállalkozók tapasztalatai a szakember képzés piaci igényekhez alakításáról című prezentációjában kiemelte a szakoktatás tartalmának és módszertanának az aktuális igényekhez történő folyamatos igazításának fontosságát, az ágazati sajátosságok figyelembe vételével. Meg kell találni a motiválás módját, amivel felszámolható az a helyzet, hogy szakmunkásnak csak az a fiatal jelentkezik, aki kimarad az egyéb lehetőségekből. Növelni kell a részképesítési lehetőségek választékát, de a vállalkozók támogatása is nagyon fontos, hogy a hatékonyság növelésével kevesebb élőmunkára legyen szükségük.

Az épületgépész szakma egyik legismertebb felnőttképzési intézete, a DUNAGÁZ Zrt. képviseletében Székely Zsolt oktatási igazgató, A felnőttképzés szerepe az épületgépész szakmában címmel ismertette a Dunagáz képzési rendszerét. Kiemelte a különböző szakmai jogosultságok megszerzéséhez szükséges követelmények folyamatos felülvizsgálatának fontosságát.

A fentiekhez kapcsolódva, Kiss Mihály igazgató (Békéscsabai Szakképzési Centrum) szemlétesen mutatta be, hogy Mit tehet a szakiskola, hogy minél több fiatal válassza az épületgépészet valamelyik ágát. Kiemelte a duális képzés előnyeit, amely azonban a szakiskolai műhelyek megfelelő fölszerelése és megfelelő szakoktatók nélkül nem lehet hatékony, mert a döntően kisvállalkozók csak kis mértékben vonhatók be a gyakorlati képzésbe.

Anomáliák és jobbító javaslatok a hűtő-klíma szakképzésben címmel ismertette Várkonyi Nándor főtitkár (HKVSZ) a szakterület speciális problémáit. A lakóépületekben használatos „klímaberendezések” helyett a helységek levegőjének, szükségszerinti kezelését (hőmérséklet, páratartalom, levegőminőség) tartja fontosnak és a szakma előtt álló feladatnak.

2. Javulnak a megújuló energiafajták alkalmazási feltételei, tisztulhat a környezetünk.

Először Varga Pál a MÉGSZ alelnöke vázolta fel előadásában a napenergia hasznosítás nemzetközi és hazai helyzetét. Kiemelte, hogy a legjelentősebb globális tendencia, a napelemes rendszerek elterjedtségének igen erőteljes növekedése. Ennek következtében a napelemes rendszerek mind beépített kapacitásban, mind éves energiatermelésben beérték a korábban vezető napkollektoros és szélenergia hasznosító rendszereket.

A következő előadásban Kiss Ernő, a Magyar Napkollektor Napelem Szövetség elnöke a hazai napelemes piaci robbanásról beszélt. Ismertette, hogy továbbra is erős ütemben növekszik a háztartási méretű kiserőművek száma, a KÁT tavaly év végi megszűnése miatt pedig az utolsó pillanatban rekord számú, közel 2 GW kapacitású kiserőmű építésére adtak be engedélykérelmet.
A napelemes terület után Fodor Zoltán, a MÉGSZ hőszivattyú tagozatának elnöke ismertette a hőszivattyús technológia helyzetét és lehetőségeit, valamint a hőszivattyúzás területén az utóbbi években végbement technológiai fejlesztéseket.

Várkonyi Nándor, a HKVSZ főtitkára beszélt a lakóépületek hatékony klimatizálásáról, a megfelelő légállapot biztosításának módjairól.

Bocsó Imre az MNNSZ oktatási programját ismertette, hangsúlyozva a szakértelem fontosságát a napelemes rendszerek kivitelezése során.

3. Paks II – a szakmáról, politikamentesen

Magyar Energetika és a VGF szaklap kiadója közreműködésével szervezett konferencia aktualitását az adta, hogy rövidesen megkezdődik az új erőműblokk felvonulási területének kivitelezése és a jövőben és több mint 7000 szakemberre lesz szükség az erőműben.

Dr. Czifrus Szabolcs a BME Nukleáris Technika Tanszék igazgatója közös fogalomtár-ismertetést és elméleti fizikaórát tartott a résztvevők részére. Beszámolt a kerekasztal beszélgetésen a szakma iránt érdeklődő hallgatók alacsony számáról, egyben jelezte elképzelését, mely szerint ösztöndíjprogrammal lehetne a jelentkezések és képzett szakemberek számát növelni.

Dr. Kovács Antal Paks I. kommunikációs igazgatója az egyik legnagyobb kihívásnak a szakember utánpótlást látja. Véleménye szerint már az általános iskolában magasabb óraszámban kellene mélyebb ismeretekkel felkelteni a diákok érdeklődését. Elmondása szerint több mint 7000 szakember fog Paks II. építésében részt venni és ehhez segítséget, támogatást nyújt Paks I. nagyon magasan kvalifikált szakembercsapata. Azonban Paks I. is generációváltás előtt áll, a következő években sokan nyugdíjba mennek, így az utánpótlás megteremtése a következő évtizedekben Paks I. számára is kiemelten fontos feladat.

Horváth Miklós, Paks II. vezérigazgató-helyettese, bár egyértelműen elkülönítette Paks I. és Paks II. szervezeteket, mégis számít a két gárda együttműködésére, közös munkájára. Felhívta a figyelmet, hogy nem csak a következő időszakban lesz szükség új emberi erőforrásra, de hosszú távon az üzemeltetéshez is több mint 1000 szakemberrel terveznek.

A konferenciára több mint 220 szakember jelentkezett hallgatóként és többen közülük még Paks I. építésén is részt vettek. A villamosmérnökökből, épületgépészekből és energetikusokból álló közönség a kerekasztal-beszélgetésen elsősorban a hazai beszállítási lehetőségekről érdeklődött. Hallgatói kérdésre válaszolva elhangzott, hogy a Paks I-nél meglévő minősítések hatalmas előnyt jelentenek majd Paks II-vel kapcsolatban, valamint a Rosatommal kapcsoltban megfogalmazásra került, hogy az orosz cég megnyitotta a tenderen való részvétel lehetőségét az európai cégek számára és bátorítja a vállalkozásokat, hogy vegyenek részt rajta. Nem csak Paks II. 5-ös és 6-os blokkjára vonatkozóan, hanem egyéb európai, már futó projektekben ki-ki a képességei, cégének alkalmassága alapján akár most beszállhat, nem kell megvárni a magyar beruházás indulását.

Horváth Miklós elmondta, a beruházást döntő mértékben a fővállalkozó látja el, Paks II. a megrendelő szerepet látja el jelenleg. Az első lépés a közel 7000 engedély megszerzése és a felvonulási terület kivitelezése, ami már a jövő évben elkezdődik.



Fő támogatónk
Támogatói megjelenési lehetőségekért kérje ajánlatunkat!
Kiemelt támogatóink
Támogatóink
Média támogatóink
Támogatói megjelenési lehetőségekért kérje ajánlatunkat!
Kiállítóink
2018 (c) talalkozzunk.hu